Az üres, nem csak turisták, hanem helyi vendégek nélkül maradt kocsmák és éttermek mára a tartalékaik végéhez értek, utóbbiak esetében az étel-elviteles megoldás mindösszesen a csőd hónapról hónapra történő halasztására elegendő.

Mindez egyben azt is jelentheti, hogy hamarosan akár a romkocsma-negyed fémjelző szereplői is eltűnhetnek; és bár a túlturizmus problémái a kocsmákhoz kötődnek, a romkocsma-negyed Budapest ikonikus attrakciójává is vált, az alkoholturizmuson túl a kreatív, cool karakter megtestesítőjeként, így ellehetetlenülése veszteséget jelentene.

Mindezeken túl meglehetősen nehéz helyzetben vannak a budapesti szállodák, amelyek forgalma a töredékére esett vissza. A vendégéjszakák száma az országos átlagot meghaladóan csökkent a fővárosban 2020-ban: 78 százalékos volt a visszaesés a 2019-es eredményekhez képest. A drámai hatás nem maradt el:

2020 decemberében a fővárosban mindösszesen 110 szálloda üzemelt, a korábbi 208-hoz képest

a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének trendriportja szerint. A sorban a rendezvényszervező cégek és az idegenvezetők is súlyos problémákkal szembesülnek és nagyon kétséges, hogy az újranyitás során mi vár ezen kínálati szegmensre.

Újranyitás kérdőjelekkel

Az újranyitás forgatókönyve viszont máig képlékeny: bízhatunk abban, hogy a tavasz legalább a helyiek és a belföldi vendégek mozgását, fogyasztását elhozhatja az átoltottság fokozódásával. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mikor nyílnak ki a határok újra és mikortól kap zöld utat a nemzetközi forgalom, amely 74 százalékos visszaesést mutatott 2020-ban az egy évvel korábbiakhoz képest (a világ turisztikai szervezete, az UNWTO szerint).

Az emelkedést prognosztizáló visszajelzések is bizonytalanságot mutatnak: az UNWTO előrejelzése alapján 2,5 de akár 4 év is kellhet ahhoz, hogy visszaálljon a nemzetközi utazások száma a 2019. évi szintre.

Nagy kérdés, hogy az alapvető szabadságjogok közé tartozó mobilitást, az utazást hogyan fogják szabályokhoz, oltáshoz kötni és mindez milyen megoldások, egyezmények mentén történhet. (Bilaterális egyezmények már láthatóak az oltási igazolások elfogadása és a beutaztatások engedélyezésének tekintetében, de uniós vagy globális megoldások még kevésbé látszanak.)

Startra készen a fiatalok és a családok

Az utazási kedv pedig jellemzően fokozódik a bezártság hatására: a fiatalok (Z és Y generáció tagjainak) körében azonnali reakciókra lehet számítani a határok megnyílásával, sokan közülük bakancslistájuk folyamatos nézegetése után életre szóló utazási élmények beteljesítését tűzik ki célul.

Az egyik tengerentúli kutatás eredménye szerint az idei évi turisztikai piac első visszatérői a családok lehetnek: ez a szegmens 2020-ban is jóval többet utazott mint az átlag, amelyet a szülők lezárások általi megnövekedett leterheltsége és a kiszabadulás vágya indokolt és mindennek a folytatása, fokozódása várható idén is.

Az idősebb korosztály tagjai értelemszerűen óvatosabban terveznek, viszont azt is látni kell, hogy ők azok, akik a leghamarabb védettséget szerezhetnek és így a majd kialakuló keretek között akár elsőként útra kelhetnek.

Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a gazdasági válság mennyire mélyül el hogyan alakulnak a jövedelmi viszonyok vagy éppen a karantén alatt felhasznált szabadságok miatti utazásra szánható napok száma.

A biztonság és a megfelelő higiéniás viszonyok keresése viszont biztosan sokáig velünk fog maradni a kutatások szerint, ahogyan a természeti, kültéri tevékenységek keresése és az egészségre való fokozott figyelem is.

Hogyan tovább Budapest turizmusa?

Mindezen trendek között a fenti kérdést sokan teszik fel napjainkban. A túlturizmus 2019-ben érzékelhető problémáit felváltó „nullturizmus” válságmenedzsmentet, kormányzati támogatást követel és stratégia szintű újragondolást tesz lehetővé.

A határok megnyílását követő egy évben várhatóan újra tömegek lephetik el Budapest belvárosát, viszont nagy kérdés, hogy pont ugyanott szeretnénk-e folytatni, ahol 2020 márciusában abbahagytuk.

A Forbes Urban különszámában (2019/október) megjelent korábbi cikkünkben számos kérdést megvitattunk a bulinegyed problémáinak megoldási köréből, amelyek között a zavaró viselkedés szankcionálása mellett látogatómenedzsment eszközök használata és alapvetően Budapest értékeit bemutató élményalapú ajánlatok és azok értékelését szolgáló kommunikáció, márkázás éppen úgy megtalálható volt.

A budapesti turizmus stratégiai céljai között olyan új értékek szerepelnek, mint a sok-központúság és sokszínűség a város magterületen kívüli attrakcióinak, élményeinek megmutatásáért. Továbbá a biztonság, amely alapvető hívószó lehet a pandémia utáni újranyitáskor, és a fenntarthatóság, amely mind a környezeti, mind a társadalmi hatásokra vonatkozik.

A teljes cikk: A bulinegyed után is van élet: így alakulhat át Budapest a túlturizmus és a nullturizmus sokkja után