A panelbeszélgetésen Lázár Judit, a Magyar Beutaztatók Szövetsége (MABEUSZ) elnöke, Popovits Éva, az Accor regionális értékesítési és disztribúciós igazgatója, valamint Antal Gábor, a Lufthansa Csoport magyarországi vezetője alapvetően arra a kérdésre keresték a választ Kollin Gergely budapesti régióvezetővel, hogy mikorra lábalhat ki az ágazat a válságból.
Antal Gábor rövid bevezetőjében többek között elmondta, a Lufthansa Csoport több mint 770 ember foglalkoztat Magyarországon. Az egyetlen légitársaság, amely három repülőtérre, Budapestre, Debrecenbe (Münchenből) és Sármellékre (charterjárat Frankfurból) is közlekedtet, illetve közlekedtetett járatokat. A légitársaság az "utolsó békeévben", 2019-ben heti 180 közvetlen járattal 1,7 millió utast fuvarozott Magyarország és Németország, Ausztria, Svájc, illetve Belgium között. A heti járatszámuk Magyarországra mostanra körülbelül 50-re csökkent. A gépek kihasználtsága korábban átlagosan 80% felett alakult, jelenleg hullámzó és rendkívül változó – tudatta a hallgatósággal.
Mikor lesz újra profit a turizmusban?
Arra a kérdésre, hogy mikorra lehet a turizmusban újra tisztességes profitot elérni, Antal Gábor hangsúlyozta, szinte napról napra változnak a vélemények, hogy a légiközlekedés mikorra térhet vissza a korábbi szintre. Elmondása szerint május végén még 2022-23-ra jósolták a visszarendeződését, ez mostanra eltolódott egészen 2026-ig, bevételben ekkorra érhetik el a 2019-es szintet (bár utasszámban valószínűleg előbb). A Lufthansánál már elindult egy nagyon komoly átszervezés, de a koronaválság elhúzódása miatt, szinte kezdhetik elölről a hosszú távú stratégia újragondolását – tette hozzá.
Lázár Judit szintén a helyzet bizonytalanságát emelte ki. Július-augusztusban, a nyitás után, bizakodóak voltak az utazási irodák, mert lassan elindultak a foglalások, ezt törte derékba a szeptember 1-jei váratlan határzár. Az elnök nehezményezte, hogy a szakmával előzetesen nem egyeztettek a határok lezárásáról, a döntéshozók „nem gondoltak bele, hogy ez hosszú távon milyen kárt okoz az országnak" – fogalmazott.
Lázár Judit úgy látja, az üzleti utaztatásban nagyon nehéz lesz visszaszerezni a külföldi partnerek megrendült bizalmát Budapest iránt. A MABEUSZ tagirodái arról számoltak be, hogy partnereik az idei rendezvényeket 2021-re, 22-re és 23-ra ütemezik át. Valamivel jobb a helyzet a szabadidős utazásoknál, azok a szakember véleménye szerint késő tavasszal, kora nyáron elindulhatnak. „A hajós utazásokra érkeznek lekérések jövőre, de nem lehet tudni, hogy végül realizálódnak-e" – mondta.
Popovits Éva szerint „cammogva fog megtörténni a visszatérés". A helyzet rendkívül komplex, és nem csak az utazási kedven múlik. Sorra érkeznek ugyanis a hírek arról, hogy a hagyományos légitársaságok (British Airways, Air France, Lufthansa, Emirates stb.) leépítik a nagygépes flottájukat, ami kérdésessé teszi, hogyan tudnak a tengerentúli vendégek idejutni, ezért elsősorban az európai piacokban bízhatnak a csoportos utaztatás szereplői. A Budapest Kongresszusi Központ foglalási állományának alakulásából az derül ki, hogy a nagy tour operatorok és konferenciaszervezők folyamatosan tolják el a rendezvényeket, az ideieket 21-22-re, „de már a 2021-es év eleje is kezd kiürülni" a naptárban.
Jelenleg a corporate vendégkör – amelynek elkerülhetetlen az utazás – érkezik, de nagyon alacsony számban. Popovits Éva szerint fontos kérdés tovább, hogy az egyéni, vendégek, az angol és az orosz piac mikor fog beindulni. Ő jövő év áprilisánál előbb nem lát érdemi mozgást, de utána is csak lépésről lépésre történhet meg az újraépítkezés, „Nagyban függünk a légitársaságoktól, ki hogyan indítja majd újra a járatait, és a tour operatorok között hányan fognak talpon maradni" – tette hozzá.
Állami segítséget remélnek a vállalkozások
Arra kérdésre, hogyan tudják jövő tavaszig túlélni a pandémia okozta helyzetet a piaci szereplők, és milyen konkrét állami segítségben bíznak, Antal Gábor elmondta, „a német kormány már mindent megtett, amit megtehetett", bértámogatás (Kurzarbeit) és más, vállalkozássegítő intézkedések formájában. A Lufthansa Csoport nem kapott külön állami támogatás – hangsúlyozta –, hanem egy 9 milliárd euró értékű piaci hitelt vett fel 9%-os kamatra likviditási nehézségei áthidalásához. Ahhoz, hogy ezt képes legyen visszafizetni, át kell szervezni a cégcsoport egészének működési struktúráját. „Egy sokkal tisztább, hatékonyabb, költségcsökkentett, egy más Lufthansával fogunk előállni rövidesen, már akár január 1-jétől" – fogalmazott.
Lázár Judit kiemelte, nagy segítség volt az utazási irodák számára a Kurzarbeit és a járulékmentesség, de túl rövid időre szóltak, ezek meghosszabbítására lenne szükség, hogy a munkatársak legalább 50%-át meg tudják tartani. A tapasztalt értékesítők a legfontosabbak az újrainduláshoz, egy kezdő nem tudja őket pótolni, ezért elsődleges, hogy ők ne hagyják el a szakmát – szögezte le.
Popovits Éva megerősítette, mind a Kurzarbeit, mind járuléktámogatás hatalmas segítséget jelentett a szakmának. Több európai ország is ezzel segíti a vállalkozásokat, példaként említette Lengyelországot, ahol most fogják év végéig meghosszabbítani a bértámogatást, Anglia már meghosszabbította március 1-jéig, és a hírek szerint Németország is a hosszabbításra készül. Magyarországon is legalább jövő év március végéig kellene kinyújtani a bér- és járuléktámogatás ahhoz, hogy a még meglévő jó szakembereket – bár sok helyen már túl vannak a csoportos leépítésen és megkezdődött az elvándorlás – meg tudják tartani, akikkel újra kezdhetik majd az építkezést – jelentette ki a regionális igazgató.
(Forrás: turizmus.com)