Előfordulhat, hogy mégis elhalaszthatják az érettségit?

Az érettségi vizsgák időpontjáról a kormány dönt, a szakértőkkel történő egyeztetések eredményeként. Mi felkészültünk arra, hogy meglegyenek a megfelelő védőfelszerelések - maszkok, kesztyűk, fertőtlenítők - a diákok és tanárok számára is. Megszerveztük, hogy több iskola vegyen részt az érettségik lebonyolításában, éppen azért, hogy egy intézményen belül se legyenek sokan. Nagy termekben helyezzük el a gyerekeket, a folyosóügyeletet és a takarítást is megerősítettük. Minden iskolát kifertőtlenítettünk, és mindenhol kint lesznek a vedőfelszerelések. Ha mindenki betartja a védekezéshez szükséges előírásokat, akkor nem lesz fertőzésveszély a vizsgákon. 

Muszáj fenn tartani majd a maszkokat az arcukon a diákoknak végig?

Nem kötelező. Ha a vizsgázó feláll és kimegy a teremből, akkor fel kell vennie a maszkot. Ha a helyén ül, akkor két méter távolságra lesz a többiektől, és leveheti.

A tanárok lemondhatják, ha nem akarnak érettségi felügyeletet vállalni?

Arra egyébként is figyelünk, hogy a 60 év fölöttieket ne osszák be felügyelni, illetve ha valakiről tudják, hogy krónikus beteg, akkor őt se. A vizsgák felügyeletére a korábbi érettségikhez képest kétszer annyi tanárra lesz szükség, mert több termet kell felügyelni. Biztos vagyok benne, hogy lesz elegendő számú felügyelő tanár, hiszen általános tapasztalatunk, hogy a pedagógusok példás felelősségtudattal állnak a rendkívüli helyzethez, nem lépnek vissza az érettségiztetéstől. Ki kell emelni, hogy a 60 év feletti kollégák közül is nagyon sokan vállalják a feladatot. 

Igaz, hogy rendőrök is felügyelő tanárok lesznek, ha nincs elég pedagógus?

Az épületek környékén rendőri felügyelet lehetséges, de leginkább azért, hogy ne legyenek csoportosulások. A tantermekben nem lesznek rendőrök.

A szóbeli érettségik javítanak a gyerekek érettségi jegyén?

Változó, van, akinél igen, van, akinél nem. De ezt így nem lehet kijelenteni.

Akkor összességében nem várhatóak rosszabb eredmények, amiatt, hogy csak írásbeli van.

Úgy vélem, ez nem befolyásolja majd érdemben az eredményeket. 

Ön szerint gyengébb érettségi feladatsor várható?

Nem láttam az érettségit feladatsorokat, találgatásokba bocsátkozni pedig nincs értelme.

Egyetemeken alacsonyabb lesz a ponthatár?

Elképzelhető, hogy alacsonyabb lesz, de elsősorban azért, mert idén kevesebben jelentkeztek.

Az online nyelvvizsgákhoz, amely a felvételi pontok növeléséhez kell, minden adott?

Akik megvizsgálták ezt a kérdéskört, azok szerint igen, az Oktatási Hivatal szigorúan veszi az akkreditációt.

Mennyire vált be a digitális oktatás? Valójában hány gyereket nem értek el egyáltalán, és hányan nem tudták igénybe venni valamilyen oknál fogva?

A tanulók mintegy 0,1 százaléka az, akiket nem tudtunk elérni, közülük minden bizonnyal sokan külföldön tartózkodnak. Akit nem tudunk digitálisan oktatni, ők a 750 ezer állami rendszerben tanuló általános és középiskolás közül öt százalék, azaz 30-35 ezer tanuló. Nem feltétlenül csak az eszköz hiánya miatt van ez, hanem a családi háttér és a hiányzó infrastruktúra is problémát jelenthet. Ezeket a tanulókat papír alapon érjük el, így kapják a feladatokat, tehát ők sem maradnak ki az oktatásból. 

Ez sok vagy kevés?

Ez egy nagyon jó arány, szerintem az öt százalék nem sok, és az ő kezüket sem engedjük el, hanem minden lehető módon megkeressük ezeket a tanulókat, hogy oktatásban részesüljenek. Hozzáteszem, hogy az adataink nem légből kapottak. Felmérésen alapulnak, amelyeket az iskoláktól kértünk be, és ezeket folyamatosan frissítjük.

Hogy vizsgázott a digitális oktatás?

Ahhoz képest, hogy egyik napról a másikra kellett átállni erre, elég jól. Nyilván lehetne sokkal jobb, de a tapasztalatokon keresztül tudunk tanulni a jövőre nézve is. Felemás a helyzet, hallunk olyat, hogy nagyon le vannak terhelve a diákok, sokkal több feladatot kapnak, mint korábban, máshol pedig kevesebbet. Ezt próbáljuk a tapasztalatok alapján kiegyenlíteni.

Jelenleg, hogy megy egy matekdoga?

Gyakorló tanárként egyébként sem vagyok híve a dolgozatoknak, ilyen körülmények között pedig még kevésbé. Az értékelésnek rengeteg más formája van, nem feltétlenül csak a dolgozat. De általában úgy működik, hogy megmondják a pedagógusok, hogy most kell leülni a gép elé, és van rá 45 perc. Az egyetemeken sokkal inkább így van ez, mint a középiskolai oktatásban.

Feleltetnek is?

Tudomásom szerint igen. A visszajelzések alapján több felelés van, mint dolgozat. Felelésnél online teljesen jól látja a tanár a gyereket. Könnyebb és ellenőrizhetőbb. De sok a projektmunka, akár párban is, hisz a gyerekek virtuálisan tudnak egyeztetni.

Van-e összehasonlítás külföldi iskolákkal?

Jelen pillanatban nincs De mindenképpen szeretnénk megnézni, hogy máshol, hogyan működik a digitális oktatás. Szeretnénk még több tapasztalatot szerezni, hogy több példát lássunk, és azokból is levonhassunk tanulságokat. Például, hogyan történik a számonkérés más országokban. De itthon is elég jól megy az online számonkérés, nincs kevesebb jegye a gyerekeknek, mint egy évvel korábban.

Milyen tapasztalatokat lehet már most levonni a digitális oktatásból a jövőre nézve?

Már korábban is akartuk, de most már biztos, hogy felgyorsul a digitális tananyagtár elkészítése. Nem egyszerűen a tankönyv lesz digitális, hanem interaktív digitális tananyag készül, egységes keretrendszerben.

A tanárok, hogy fogadták ezt az egész átállást?

Azt, hogy ez az egész működik elsősorban, nekik köszönhetjük. Gyakorlatilag egy hétvége alatt megtalálták az elérhető platformokat, elindították az oktatást. A tanárok most is nagyon jól vizsgáztak. Az idősebb kollégáknak nagyon sok helyen segítettek a fiatalabbak, megmutatták az internetes lehetőségeket. Nagyon nagy volt az összefogás az eszközök kapcsán is. Számos cég ajánlott fel ingyen laptopot, tabletet, applikációkat, platformokat. Azt kértük az összes tankerülettől, hogy a nyáron gyűjtsék össze a tapasztalatokat, amiből készül majd egy elemzés. Azt is várjuk, hogy megvizsgálják, egy-egy iskolán belül milyen platformok, mely programok voltak a népszerűek, és, hogy a tanárok, hogyan oldották meg a helyzetet. Nem úgy gondolom, hogy osztályozzuk le őket, hanem, hogy ki hányszor ment fel az online platformra, mennyit időt töltött ott. Hallottam már olyat is, aki teljesen megtartja a heti 22-24 óráját a neten. Ugyanakkor fontos rögzíteni, hogy bármennyire is jól alkalmazkodtak a tanárok és a diákok a digitális oktatáshoz, a pedagógusok személyes jelenléte nem pótolható, a gyerekek is egyre inkább igénylik. 

Spórolnak-e az iskolák azon, hogy online van oktatás?

Valamennyit igen, de az intézmények nincsenek zárva. Azt vállaltuk, hogy ha valaki nem tud vigyázni a gyerekére, akkor beviheti az iskolába, és maximum 5 fős csoportokban vigyáznak rá. Tehát az iskolában van ügyelet. A konkrét összegeket akkor fogjuk pontosan látni, ha megjönnek a számlák.

Milyen az igény a gyermekfelügyeletre?

200-300 fő között volt az első héten, most olyan 6-700 gyerek van bent naponta a 750 ezer közül.

Lesznek évzárók?

Várhatóan nem, hiszen sok gyerek van együtt ilyenkor, és a termekben is össze vannak zsúfolódva a szülőkkel együtt. Júniusig vélhetően nem csökken olyan mértékben a járvány, hogy ezt megengedhessük. Javasoljuk, hogy ha a ballagás elmarad, akkor virtuális ballagás legyen legalább, ahol az osztályfőnök is el tudja búcsúztatni a gyerekeket. Egyébként akár a szeptemberi évnyitókon is el lehet majd búcsúztatni a most végzős diákokat.

Szeptemberben lesznek évnyitók?

Reményeink szerint igen.

A középiskolai felvételik lezajlottak?

Szerencsére azzal kész voltunk március 16-ig, a felvételik addig lementek. A napokban mindenki megkapta vagy megkapja az online az értesítést az eredményekről.

Az általános iskolai beiratkozás hogy áll?

Két szakaszban zajlik, és hosszabb folyamatban. Április 6-tól 24-ig azokba az iskolákba lehet jelentkezni, amelyek nem körzetes iskolák, az állami fenntartásúak közül ilyen a köznevelési típusú sportiskola vagy a nemzetiségi általános iskola, de ilyen az összes alapítványi, magán és egyházi iskola is. Ezek április 24-től 27-ig eldöntik, kit vesznek fel. Ezután kezdődik a körzetes beiratkozás, ha a szülő a lakóhely szerinti körzetes iskolát választja, akkor automatikusan felvételre kerül a gyermek, de egy megerősítést ez esetben is kérünk a szülőktől. Ebben a szakaszban teheti meg azt is, hogy nem a lakóhelye szerint körzetes, hanem egy másik, körzettel rendelkező állami iskolát választ a gyermekének. A folyamat második része április 28-tól május 15-ig tart. A beiratkozások a visszajelzések alapján online történnek, de személyesen is meg lehet ezeket tenni.

Elindul a Nemzeti Alaptanterv (NAT)  szeptembertől?

Nem látom akadályát, hogy elindulhasson. A kerettantervek készen vannak, fent vannak az Oktatási Hivatal honlapján, a helyi tanterveket pedig az iskolák készítik. Kapok visszajelzéseket és kérdéseket is ennek kapcsán. Április 30-áig csak a pedagógiai program felülvizsgálatát kell megtenni. El kell döntenie az iskoláknak, hogy a szabadon választott órakeretet hogyan használják fel és az emelt szintű oktatásban miként szervezik meg az óráikat. A helyi tanterveket úgy kell módosítani, hogy a következő tanévet már az új helyi tanterv alapján tudják az intézmények elkezdeni az 1. 5. és 9. évfolyamon. A digitális oktatás segítette a NAT-ot, ugyanis minden tantárgyhoz tartozik digitális kompetenciafejlesztés. Kiemelt szerepet kap az infokommunikációs eszközök használata, és van egy külön tantárgy is, amely a szükséges készségeket támogatja: a digitális kultúra. 

Mennyire tapasztalják most a korábbi ellenállást a NAT iránt?

A NAT kapcsán elkezdődött egy szakmai roadshow, magam is 8-10 helyen jártam az országban, a pedagóguskar szervezésében megvalósuló rendezvényeken a tanároknak mutattam be a NAT-ot, illetve válaszoltam a felmerülő kérdésekre. Ez most félbeszakadt. De ha bárkinek, bármilyen kérdése van, tegye fel, válaszolunk rá.

Akkor megszűnt az ellenállás?

Most nem ez a legfontosabb kérdés senki számára sem. Akik eddig is hangolták a tanárokat az alaptanterv ellen, vélhetően most sem barátkoztak meg a NAT-tal. Azért vagyok szomorú, mert nagyon sokan úgy kritizálnak, hogy nem is olvasták azt. Így nagyon nehéz vitatkozni bármiben is. Őszintén szólva nagyon örülnék, ha mindazok, akik tiltakoztak, tényleg elolvasták volna a kerettantervet, mert akkor elmondhatnánk, hogy még soha ennyien nem olvastak iskolai kerettantervet. Ez részben igaz a szülőkre is. Különböző fórumokon szervezett tiltakozásokba bevontak szülőket is, akik aztán levélben protestáltak a NAT ellen. Olyan levelet is láttam, amiben leírták, hogy ugyan nem olvasták a NAT-ot, de egyetértenek a kritikákkal. Ehhez nem tudok mit hozzátenni.

Változott valamit a NAT a bírálatok hatására?

Nem változhat, mert az egy kormányrendelet. Ami változhat a tapasztalatok alapján az a kerettanterv, amit a miniszter tesz közzé. De az első bírálatok alapján nem kaptunk semmilyen olyan javaslatot, ami miatt a kerettantervekbe bele kellett volna nyúlnunk. Ez persze a tapasztalatok alapján esetleg a későbbiekben még megtörténhet. Nagyon nagy az iskolák szabadsága az új szabályozásban. A kerettanterveket két éves ciklusra írtuk. Két év alatt a kollégák úgy csoportosítják a tananyagot, a témaköröket, az óraszámokat, ahogy akarják.

A koronavírus nyomán kialakuló gazdasági válság is rávilágít arra, hogy milyen fontos, hogy a tananyag része legyen a pénzügyi tudatosságra nevelés. Az alapvető pénzügyi ismereteket már az általános és a középiskolákban is oktatják, többek között a matematika tantárgy keretein belül. Milyen további fejlesztési lehetőségeket lát ezen a téren?

A pénzügyi tudatosságra történő nevelés kiemelt hangsúlyt kap a NAT-ban. A matematika mellett sok más tantárgyban is megjelenik. Ezek közül ki kell emelni az állampolgár ismeretek tárgyat, amelynek jelentős részét képezi ez a téma mind az általános, mind a középiskolában. A megújult NAT nagy szabadságot biztosít a pedagógusoknak és a diákoknak is, hiszen lehetőségük van a szabadon választott órakeret terhére is ilyen tartalmakat tanulni, illetve a 11-12. évfolyamon fakultációként választható a pénzügyi és vállalkozási ismeretek tantárgy is.

(Forrás: www.novekedes.hu)