Szervezetek és felhasználók tömegével váltottak online működésre, szolgáltatásokra az elmúlt másfél évben bevezetett korlátozó intézkedések miatt. Hogyan hat a járványhelyzetben felpörgött digitalizáció a fenyegetéskörnyezetre és a kibervédelemre, egyszersmind Közép-Kelet-Európa legjelentősebb kiberbiztonsági konferenciájának tartalmára és formátumára - kérdezte a Comuterworld Keleti Arthur kibertitok jövőkutatót, az ITBN CONF-EXPO alapítóját és fő szervezőjét, valamint Balogh Turult, a rendezvény szakmai szervezőjét és kiberbiztonsági szakértőjét.

Computerworld: Miként formálja a hirtelen digitális fordulat a kiberbizalmat, a felhasználók biztonságtudatosságát és a kiberbűnözők stratégiáit?

Keleti Arthur: Országonként, kultúránként eltérő a távmunka, a digitális oktatás, az online ügyintézés hagyományai, szokásai, technológiai háttere. Míg 2018-ban húszból egy alkalmazott végzett távmunkát, idén már az emberek nagyjából fele legalább részben otthonról dolgozhat. A járványhelyzet különösen az olyan országokat érte váratlanul, amelyekben a kisebb távolságok vagy a digitális kultúra fejlettsége miatt eddig nem jelentkezett a távoli feladatvégzés igénye. Miközben a szinte teljesen otthonról dolgozók aránya az Európai Unió szintjén 13 százalék körül van, az összes kelet-európai ország jóval az átlag alatt marad.

Ráadásul a feladat elvégzése vagy a lehetőség megteremtése mindig a biztonsági megfontolások előtt jár, ez általános tapasztalat. Most is ez történt, így fordulhatott elő, hogy a foglalkoztatottak majdnem fele nem kapott megfelelő tájékoztatást és eszközöket a távmunka kiberbiztonsági problémáinak kezeléséhez, negyedüknek pedig többletkiadása keletkezett ezzel összefüggésben. A kiberbűnözés persze lecsapott a kínálkozó lehetőségre, több száz százalékkal nőtt az adathalász levelek száma, amelyek kifejezetten a pandémiás szituációt használták ki. A járvány kezdete óta többszörösére nőtt a hozzám befutó, segítségkérő hívások száma is, naponta jelentkeznek nálam feltört fiókokkal vagy ellopott adatokkal kapcsolatos incidensek áldozatai.

A cégek és intézmények 20 százalékánál a távoli felhasználók okoztak biztonsági incidenseket, a magánszemélyeket érintő biztonsági eseményeket pedig, ha van hová bejelenteni ezeket, a szolgáltatók vagy az állami szervezetek vegyes színvonalon kezelik, ezért a helyzet szerintem csak romlani fog. Az egész szakma komoly kihívások elé néz, mert a biztonsági incidensek észlelése és megoldása közötti időt évek óta 280 nap környékén mérjük, és ezt nem tudjuk lejjebb tornázni. Az események észleléséig is százas nagyságrendben mérjük a napokat, és a távmunka, a távoli elérés ezt csak tovább nehezíti.

A teljes cikk: ITBN CONF-EXPO 2021 - A kiberbiztonság titkai