A szakember felidézte a hazai turizmus elmúlt tíz évének legfontosabb eredményeit. Kiemelte, hogy a magyarországi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 2010-hez képest 77%-kal nőtt, és tavaly már meghaladta a 40 milliót.

Az egyéb üzleti célú szállások esetében a növekedés dinamikája meghaladta a szállodák tempóját, ennek oka a közösségi szálláskiadás üzleti modelljének terjedése, valamint az ezt megalapozó kereslet, új utazótípus megjelenése. A szálláshelyek szállásdíjbevétele tavaly meghaladta a 300 milliárd forintot, ami 2010-hez képest erőteljes, 132%-os bővülést jelent.

Könnyid László

Ma Magyarország 174 településén összesen 224 olyan fürdő működik, amelynek van turisztikai relevanciája. A Budapesten kívül eltöltött vendégéjszakák 71,15%-a olyan településeken keletkezett, ahol jelentős az egészségturizmus. A fürdők éves látogatószáma tavaly 28,8 millió fő volt, tette hozzá.

A jövő fontos feladata, hogy a fürdők kezdjenek el desztinációs logikában és élményalapú turizmusban gondolkodni. Nem elég a gyógytényező, kellenek minőségi kiegészítő szolgáltatások, hangsúlyozta. Fontos a négyévszakos minőségi kínálat kialakítása, a tematikus és termékszintű fejlesztés, ezen felül pedig a termékösszekapcsolás, a különböző turisztikai élményláncok kialakítása az adott desztinációban. Példaként említette a fürdők és kastélyok termékpárosítását, mint lokális élménykínálatot.

Két GINOP-konstrukció keretében 12,2 milliárd forint jut gyógyhelyi fejlesztésekre. Ennek keretében egyes településközponti elemek is megújulnak legkésőbb a jövő év végéig 7 településen: Balatonfüreden, Hévízen, Zalakaroson, Kehidakustányban, Debrecenben, Nyíregyházán és Hajdúszoboszlón, tudtuk meg.

Könnyid László kiemelte, hogy az MTÜ az egészségturizmussal kapcsolatos tevékenységét három területre fókuszálja. Az első a gyógyvízkutatás, amelynek célja, hogy adatbázist hozzanak létre a hazánkban rendelkezésre álló gyógyvizekről és az ehhez kapcsolódó fürdőinfrastruktúráról. Az adatbázis alapot jelenthet a későbbi specializációra, hogy az egyes fürdők megtalálják a saját terméküket és saját piacukat.

Ezentúl folyik a nemzetközileg értékesíthető fürdők felmérése is. A vizsgálat során nemcsak az infrastruktúrát, a fürdő profitcentrumait, hanem a humán erőforrásokat, a helyi együttműködési és a fejlesztési lehetőségeket is felmérik.

Fontos lesz a fürdők esetében a specializáció, mivel sok esetben nem lehet minden célcsoportra célozva, diverzifikált termékekkel stabil üzleti modellt építeni, hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes.

Könnyid László megjegyezte, hogy a vendégélmény részét képező vendéglátó egységek bérbeadása átgondolandó, ugyanis jelentős bevételtől esnek el a fürdők a bérbeadási konstrukcióval.

A harmadik terület a fürdők adatszolgáltatásának pontossá és naprakésszé tétele a digitalizáció segítségével. Ezt célozva pilot projekt indul decemberben legalább 3-5 fürdő önkéntes adatszolgáltatásával.

Mint közismert, jelenleg a Központi Statisztikai Hivatal összesítésében csak 1,5 éves késéssel látunk adatokat.

A projekt keretében a fürdők havonta egy egyszerűen kezelhető online felületre töltik majd fel a részletes statisztikai forgalmi adatokat. Az összesítés után a résztevők riportot kapnak az MTÜ Kutatási igazgatóságától.

Könnyid László megköszönte Boros Lászlónak a Magyar Fürdőszövetség aktív közreműködését a projekt létrehozásában. Cél, hogy 40-50 fürdő viszonylag rövid idő alatt csatlakozzon a rendszerhez.

A digitalizáció témaköréhez kapcsolódva végezetül a szakember beszámolt a Turizmus Summiton már bemutatott turistamozgást ábrázoló hőtérképekről, cseh, lengyel és orosz vendégek mozgásának példáján keresztül. Ez a jövő, ha mindezt adatvezérelt alapra tesszük, új együttműködés nyílik meg előttünk – zárta gondolatait Könnyid László.

Az elhangzottakra reagálva Boros László Attila, a Magyar Fürdőszövetség elnöke megerősítette, hogy a fürdőüzemeltetés és -fejlesztés alapja az egyediség és a komplexitás kell legyen.

Felhívta továbbá a figyelmet a minőségi kínálat, valamint a fürdőszolgáltatások integrációjának fontosságára, mert a releváns desztinációkban nem építhető ki értelmezhető turisztikai termék fürdőszolgáltatások nélkül.

Boros László Attila

„Helyben nekünk, a fürdőknek kell kezdeményezni az együttműködést a többi szolgáltatóval, mert mindenki azt figyeli, mi merre tartunk" – hangsúlyozta.

Az adatszolgáltatással kapcsolatban kiemelte: „Saját magunkról nem tudunk semmit, pedig a fürdőágazatban nincs szürke- vagy feketegazdaság". Jó példaként említette az együttműködésre a három dunántúli fürdő tavasszal útjára indított közös jegyakcióját.

Forrás: turizmus.com