A Magyar Zene Háza a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében épült fel. A 2018 óta tartó, és most lezárult kivitelezésnek köszönhetően a magyar főváros egy, a világelithez tartozó japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett, ikonikus épülettel lett gazdagabb, a Városliget pedig megújítva visszakapott egy itt korábban évtizedekig elzárt, rendkívül elhanyagolt állapotú 7.000 négyzetméternyi zöldfelületet. 

Különleges programkínálat 

A Magyar Zene Háza debütáló programkínálata igen széles zenei spektrumot képvisel a klasszikus zenétől a tradicionális és globális zenéken, a dzsesszen és a popzenén át az elektronikus zenéig.

Az intézmény január 23-tól látogatható a nagyközönség számára, ahol napközben a Zeneakadémia ifjú növendékei töltik meg zenével a koncerttermet és a kisebb előadótermet, egészen január 27-ig. Az ezt követő nyitóhétvége három napja alatt az érdeklődők egyből ízelítőt kapnak az intézmény sokszínű megközelítéséből.

Január 28-án pénteken a Magyarországon és külföldön egyaránt méltán elismert Szent Efrém Férfikar és a moszkvai Doros Ensemble közös koncerttel nyitja meg az intézményt.

Január 29-én szombaton délelőtt a Veronaki zenekar várja a kisgyerekes családokat, délután a TanBorEn Trió mutatja be ütőhangszeres műsorát, este pedig a nemrég új lemezzel jelentkező budapesti Deep Glaze zenekar koncertje várja az érdeklődőket.

A nyitóhétvégét január 30-án a Klézsei Ünnepen moldvai csángó furulya dallamok zárják, Hodorog András és tanítványai előadásában. A Magyar Zene Háza nyitó hétvégéjének eseményei, illetve az első félévének teljes programkínálata megtekinthető az intézmény honlapján, ahol jegyek is vásárolhatóak.

Állandó kiállítás

Ez a legelső átfogó zenetörténeti állandó kiállítás Magyarországon, az európai, s benne kiemelten a magyar zenetörténet fordulópontjain vezeti végig a látogatókat. A Hangdimenziók – Zenei utazások térben és időben címet viselő, mintegy 1000 négyzetméteren felépülő tárlaton a látogató, interaktív résztvevőként, egy élményekkel teli történetet járhat be, egy téralapú fejhallgató segítségével. A zenetörténeti kalandozás az ősember mágikus cselekményeitől, vagyis a zene születésének pillanatától indul, majd a magyar népzene gyökereivel folytatódik. Az első fordulópont az írott zene megjelenése, ezt követi a többszólamúság, majd az újabb fordulat, az opera műfajának megszületése. „Bekopogtathatnak” az érdeklődők a legnagyobb mesterekhez, Haydnhoz, Bachhoz, Mozarthoz, Beethovenhez, illetve virtuális terepasztalon elevenednek meg a zenetörténet szempontjából fontos, 18. századi európai városok. Kiemelten mutatja be a tárlat Erkel Ferenc és Liszt Ferenc alkotó egyéniségét, jelentőségét, és megjelenik a 20. század is, melynek zenetörténete elképzelhetetlen Bartók Béla és Kodály Zoltán nélkül. De ez a kor egyben az avantgárd zenei kísérletek, az újító törekvések ideje is, megjelenik a technológia fejlődésének hatása, a fonográftól a legmodernebb hanghordozókig és az elektromos hangszerekig, amelyek végig kísérik a mindent elsöprő populáris zenei stílusok térhódítását.

Akusztikai bravúr a ház koncerttermének különleges hangzása

Világszerte ritkaságnak számít egy olyan koncertterem, melynek üvegből vannak a falai. Látványként izgalmas és egyedi, ugyanakkor az akusztikát tekintve óriási kihívást jelent tervezőnek és kivitelezőnek egyaránt. A feladat megoldására azonban egy óriási nemzetközi tapasztalattal rendelkező japán cég vállalkozott, a Nagata Acoustics, amely a Los Angeles-i Walt Disney Concert Hall, a hamburgi Elbphilharmonie, a szentpétervári Mariinszkij Színház koncertterme és a Philharmonie de Paris akusztikáját is tervezte.

A nagy, összefüggő üvegfelületek helyett valamivel kisebb és cikkcakk alakban megtört falat hoztak létre, mert így a falnak ütköző (beérkező) hang nem közvetlenül, hanem szétszóródva verődik vissza a felületről, ami homogén hangzást eredményez. A Nagata Acoustics munkatársai a koncertterem elkészültét követően egy héten át végeztek méréseket: a termet először hangosítás nélkül, majd akusztikus hangszerekkel (szóló fuvolával, vonósnégyessel, népi hangszerekkel), végül pedig hangosítással is tesztelték. A próbák során megállapították, hogy a terem bármelyik pontján hallgatva ugyanaz az a kiváló akusztikai hangminőség szólal meg.

A Magyar Zene Háza építéséről készült látványos videó ITT érhető el.

I Forrás: turizmusonline.hu