Pedig előzetesen a 2020-ra vonatkozó várakozások ígéretesek voltak, 2019-ben a vendégéjszakák száma 2,6%-kal nőtt egy év alatt. Azonban nyilvánvalóan a pandémia felülírta a kezdeti reményeket. A válaszok alapján szinte tragikus volt a helyzet tavasszal, hiszen az akkori piaci feltételek és a korlátozott kormányzati támogatás mellett a szállodatulajdonosok 38%-a már arra számított, hogy csődbe megy.

Annak ellenére, hogy a válaszadók folyamatos erőfeszítéseket tettek a működési költségek csökkentésére, a szállodák 73%-a úgy ítélte meg, hogy további kormányzati beavatkozás nélkül drasztikusan meg fogják szenvedni az elkövetkezendő 4-5 hónapot (május-október).

A járvány első hulláma alatt a magyarországi szállodáknak az értékesítési és marketing-, valamint az általános működési költségek csökkentése mellett a foglaláslemondásokat is kezelniük kellett. A válaszadók 81%-a kezdeményezte a munkaidő csökkentését, míg más régiós országok inkább a munkaerő-felvétel befagyasztását részesítették előnyben.

Bár a nehéz hónapok után a határok június 21-én újra megnyíltak az Európai Unióban, az első félév kiugró veszteségei miatt várhatóan további 20%-os létszámcsökkentésre kerülhet sor az iparágban. Emellett a magyar Kormány vállalta, hogy adókedvezménnyel támogatja az iparágat olyan kiegészítő források mellett, mint például infrastruktúra-fejlesztés, a válaszadók 90%-a mégis elégedetlen volt az állami támogatás mértékével és módjával.

Mit hoz a jövő?

A felmérés április 24-május 25 közötti időszakában a szállodatulajdonosok 86%-a jelezte, hogy készen áll arra, hogy a megfelelő pillanatban újra megnyissa a szálláshelyeit, 89%-uk  pedig bízott abban, hogy mind a vendégek, mind az alkalmazottak biztonságát biztosítani  tudja. A jelenlegi időszakban, amikor a szállodák újra megnyíltak, a hazai szállodatulajdonosok nem véletlenül a vendégek és az alkalmazottak biztonságát helyezték a működésük középpontjába.

A vendégek és a személyzet egészségének és biztonságának biztosítása mellett a szállodatulajdonosok számára a legnagyobb kihívás, hogy mikor lesz elegendő volumenben kereslet.  Továbbá meghatározó szempontok az iparágban az utazási korlátozások egyértelműségének hiánya, hektikus változásai; valamint a munkaerő-állomány megőrzése érdekében nyújtott álló támogatások hatékonysága, mondta  Borivoj  Vokrinek, a Cushman & Wakefield stratégiai tanácsadó partnere és a vállalat Hospitality Research vezetője az EMEA-régióban.

Bár az európai határok újra megnyíltak, a magyar piac fellendülését a kezdeti időszakban a belföldi turizmustól várhatjuk. Rendkívül fontos lesz megtalálni az egyensúlyt a járvány megállítására irányuló korlátozások és az idegenforgalmi tevékenység újraindítása érdekében tett intézkedések között. Más nemzetközi turisztikai desztinációkkal összehasonlítva a magyar idegenforgalom kilátásái továbbra is pozitívak, hiszen hazánkban nemzetközi mércével is biztonságos és megfizethető szálláshelyek állnak rendelkezésre.

Az Oxford Economics szerint a budapesti szálláshelyeken töltött éjszakák száma várhatóan 2022 és 2023 között eléri a válság előtti szintet, és a következő években egészséges növekedést mutathat. Továbbá a kormányzati ösztönzőknek is köszönhetően a turisztikai ágazat GDP-részesedése a jelenlegi 10%-ról 16%-ra is emelkedhet 2030-ig, amelyek lehetővé teszik az iparág számára a mérsékelt, de stabil fellendülést, illetve hosszú távon a további növekedést.

Magyarország nagyon vonzó, biztonságos és megfizethető úti célként ismert, ezért jó helyzetben van ahhoz, hogy a válságból erősebbé válva jöjjön ki, ha a különböző érdekelt felek – köztük a szállodatulajdonosok és a kormányzati hatóságok – együttműködnek és kreatív megoldásokat valósítanak meg. Ezt támasztják alá az egészséges piaci fundamentumok, amelyek a szállodaipart jellemezték a járvány előtt, valamint az adócsökkentések, illetve a rövidtávú lakáskiadásra vonatkozó javaslat is ösztönzők lehetnek –hangsúlyozta David Nath, a Cushman & Wakefield Hospitality CEE vezetője. 

A teljes cikk: www.realista.hu