A Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) 2016 óta minden évben közzéteszi statisztikai helyzetjelentését a vendéglátásról. A 2019-es évről szóló helyzetjelentést ismételten Zerényi Károly, az MVI képviselő-testületi tagja állította össze hazai és nemzetközi adatok felhasználásával.

A helyzetjelentés alapvetően a KSH által közzétett statisztikai adatokat dolgozza fel, amelyből megismerhető a vendéglátás ágazat 2019-es teljesítménye, így többek között a vendéglátó hálózat jellemzői, a folyó és változatlan áras forgalom alakulása, a foglalkoztatási és átlagkereseti adatok, valamint európai összehasonlításban a vendéglátásra és a szálláshely-szolgáltatásra érvényes áfakulcsok is.

A 2019-es adatok alapján a vendéglátóhelyek száma 2018-hoz képest lényegében nem változott (összesen 51 ezer üzlet, 45 ezer kereskedelmi és 6 ezer munkahelyi), viszont az üzletek forgalma (1466 milliárd Ft) folyó áron több mint 14%-kal, változatlan áron pedig 7%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva. A vendéglátásban a fogyasztói árak 6,7%-kal nőttek, miközben azok nemzetgazdasági szinten csak 3,4%-kal emelkedtek 2019-ben.

Tavaly ugyan nem csökkent a vendéglátóhelyek száma, de az elmúlt tíz év alatt közel 10%-kal esett vissza a működő egységek száma

A turizmusban foglalkoztatottak számát tekintve (több mint 400 ezer fő) minden harmadik ember a vendéglátásban dolgozik.

A vendéglátás területén alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 219 ezer Ft (nettó 146 ezer Ft) volt 2019-ben, amely 12,4%-kal több az előző évhez képest. Ugyanakkor a vendéglátásban dolgozók keresete továbbra is az egyik legalacsonyabb, a nemzetgazdasági átlag kb. 60%-át teszi ki.

A munkaerőhiány szempontjából a vendéglátásban és a szálláshely-szolgáltatásban az üres álláshelyek aránya 2,2%-os volt 2019 végén, amely szinte megegyezik a nemzetgazdasági átlaggal (2,3%).

2019 végén Budapesten közel kétszer annyi vendéglátóhely működött, mint a hazai régiók bármelyikében

2018. január 1-jétől az étkezőhelyi (éttermi, mozgó) vendéglátásban az étel- és a helyben készített alkoholmentes italforgalomra 5%-os áfakulcs érvényes. Emellett turizmusfejlesztési hozzájárulásként további 4%-ot kell fizetniük az érintett vendéglátóhelyeknek. A vendéglátás egy részére vonatkozó 5%-os áfakulcs európai összehasonlításban Románia és Ausztria (ideiglenesen 5%) mellett a második legalacsonyabb, ennél csak Luxemburgban alacsonyabb az áfa (3%).

Ugyanakkor a kedvezményes áfakulcsot alkalmazó országokban jellemzően valamennyi vendéglátó szolgáltatás (kivéve az alkoholos italokat) a kedvezményes adómérték alá van sorolva, továbbá nem tesznek különbséget a helyben fogyasztás és az elvitelre történő értékesítés között.

A vendéglátásról szóló legújabb (2019-es adatokat is tartalmazó) statisztikai helyzetjelentés elérhető az MVI honlapján letölthető.

(Forrás: turizmus.com)