Elégedett-e az Egészségügyi Világszervezet ( WHO) a magyarok maszkviselésével?
A maszkviselés egy komplex közegészségügyi intézkedéscsomag részeként értelmezhető, nem érdemes kiragadni abból a kontextusból. Önmagában ugyanis a maszk nem véd meg. Akkor hatékony, ha a többi ember is hordja, illetve ha betartjuk a WHO és a kormányok által javasolt többi óvintézkedést is. Egy felmérésünk szerint akkor hatékony a járvány terjedésének visszaszorításában, ha a lakosság 95 százaléka hordja a maszkot. Bár arról nincs statisztikánk, hogy Magyarországon mekkora ez az arány, tudjuk, hogy Európában a lakosságnak kevesebb mint 60 százaléka visel maszkot.
Említette a többi óvintézkedést. Mire kell még odafigyelnünk?
A közösségi óvintézkedések között kiemelten fontos a fizikai távolságtartás. Egyre több helyen felfestések segítik az embereket a szükséges távolság betartására, de erre oda kell figyelünk akkor is, ha például az utcán elsétálunk valaki mellett. Különösen elővigyázatosan kell eljárnunk, ha tüneteket észlelünk magunkon. Sokan nem veszik komolyan a betegség kezdeti jeleit, hőemelkedéssel is közösségekbe járnak. Ilyenkor maradjunk otthon, és jelentkezzünk a háziorvosunknál. Ha szükséges, tesztet kell csinálni, és csak negatív eredmény esetén menjünk vissza a közösségünkbe. Az önkéntes karanténba vonulással, a kontaktvizsgálat támogatásával sokat tehetünk a járvány elleni védekezésben.
Számít az egyéni felelősség
A kontaktkutatásban Magyarországon is hiányosságok mutatkoznak. Ezzel foglalkozott-e a WHO?
A fertőzés egész Európában jelentősen megugrott, ami visszavetette a kontaktkutatás hatékonyságát is. Különösen bonyolulttá vált a megbetegedések nyomon követése, mivel a járvány sok országban közösségeket fertőzött meg. Ezért hangsúlyoznom kell, hogy az olyan kormányzati intézkedések, mint a kontaktkutatás, csak a többi intézkedés betartásával együtt lehetnek eredményesek. Ezért fontos az egyéni felelősség, hogy az emberek kövessék a WHO és a kormányaik iránymutatásait a védekezésben. A kormányzati intézkedések és az emberek erőfeszítései együttesen vezetnek eredményre.
Nehéz felkelteni az emberek felelősségérzetét, ha leterhelt az egészségügyi rendszer, ha fizetni kell a tesztekért...
Higgye el, nem először találkozom ezzel a véleménnyel. A Covid–19-fertőzöttek számának növekedése aránytalanul nagy terhet ró az egészségügyre. Tudva, hogy a megnövekedett esetszám nem jár együtt a tesztelés és a nyomon követés kapacitásának emelkedésével, a WHO igyekszik segíteni például az esetmeghatározással kapcsolatos ajánlásaival. A betegség megállapításához pozitív PCR-teszt kell, de ha nem áll módunkban tesztet csináltatni, akkor is sokat segít a járvány megfékezésében, ha mindazok, akik szoros kontaktnak számítanak, önkéntes karanténba vonulnak, és beszámolnak a helyzetükről a háziorvosnak.
Elégedett-e a WHO a magyar kormány járványkezelésével?
Európában Magyarországot később érte el a vírus, az első hullámban a kormány ezt ki is tudta használni. Ennek köszönhetően tavasszal sikerült jelentősen mérsékelnie a fertőzést. A második hullám miatt azonban a WHO már a kezdetektől aggódott, és közegészségügyi és szociális intézkedésekre vonatkozó ajánlást fogalmazott meg. A korlátozások feloldásával a világon, így Magyarországon is lazult a fegyelem, a most látható statisztikákban ez tükröződik. A tanulság az, hogy komolyan kell venni a felkészülést a megelőzés érdekében, ha hatékonyak akarunk lenni. Az őszi-téli időszakban azzal is kell számolni, hogy több ember tartózkodik zárt helyiségekben, így a vírus is gyorsabban terjed.
Magyarországon is a szigorú lezárások a védekezés legfontosabb kormányzati lépései. Ezeket hogyan értékeli a WHO?
A WHO álláspontja szerint a lezárások az utolsó védvonalat alkotják. A drasztikus intézkedésre akkor van szükség, amikor az egészségügyi ellátórendszer a teljesítőképességének határaihoz ér. Amikor azonban egy kormány lezárásokról dönt, számolnia kell a járulékos következményekkel, mint amilyen a lakosság mentális egészségének romlása. Hátrányt szenvednek a gyerekek is.
A teljes cikk: WHO-irodavezető az Indexnek: Mentális károkkal is járnak a korlátozások