Eredetileg a 2015 júliusában napvilágot látott Nemzeti Várprogramról szóló kormányrendeletben 32 várat nevesítettek, ma jelenleg csupán 15 várról beszélhetünk, és egyelőre alig tudunk valamit többek között a visegrádi és az esztergomi vár felújításáról, állítólag a terveken dolgoznak. Számos egyéb erődítmény is kikerült a programból, később lehet azonban, hogy azokat is megújítják részben. Nemrég Várgesztes, Ónod és Csókakő lett az áldozat, de például az év elején beharangozott cseszneki felújítás stornója mégsem igaz, hiszen egyelőre szerepel a tervek között. De a gyulai szigeterőd projekt sincs már a Nemzeti Kastély- és Várprogram listájában, persze több helyen a hitelesség érdekében a régészeti-feltárási munkálatok elhúzódása miatt tolódhatnak projektek.

A most futó program munkálatai a tervek szerint jövő év végéig elkészülhetnek, és akkor meglátjuk, hogyan tovább, bár csúszásra számíthatunk az elmúlt öt év tapasztalatai alapján. Fontos szempont az építkezéseknél, hogy az adott vár fellendítse a könyék turizmusát, mindemellett megfelelő minőségű programot kínáljon az ide érkezőknek, így legyen igényes kiállítás, bemutató vagy éppen vendéglátási opció. Elég megnéznünk a közeli cseh várakat, ahol elképzelhetetlen, hogy a falak között vagy mentén ne legyen egy étterem, kávézó, söröző. Ha pedig hátrányos helyzetű régióban található az erősség, akkor a cél az, hogy a helyi gazdaság egyik ösztönzője, zászlóshajója lehessen. Ezért is fordítanak nagy energiákat az észak-magyarországi erősségekre, legyen az Füzér, Boldogkő, Regéc vagy éppen Diósgyőr.

Balaton környéke

Magyarországon a végvárrendszer a hegyvidékek határain alakult ki, ezért alapvetően ott zajlanak rekonstrukciók. A Balaton környékén is nagy erőkkel haladnak a felújítások, a sümegi vár már évtizedek óta épül-szépül, most újabb fejlesztések zajlanak, a több mint másfél milliárd forintos beruházásnak köszönhetően helyreállítják a keleti épületrészt és a korabeli váréletet idéző kiállítást alakítanak ki.

Szigligeten is folytatódik a vár részleges rekonstrukciója, így a Tóti-Lengyel kapu rekonstrukciója során egy működő ejtőrácsos kapuszerkezet kerül kialakításra. A Török Bálint kaputoronynál egy belső oldali kétszárnyú nyíló kapu épül az emeleti járószint részleges falmagasításával. Többek között fedést és oldalfalakat kapnak más épületek is, de a Bencés torony (lőportorony) visszaépítése is megtörténik egy szint felfalazással. Újjászületik a kapcsolódó Palotaszárny is a meglévő boltozatcsonk felújításával.

A Kelet-Bakonyban található cseszneki várban is végre megindulhatnak idén a felújítások, korábban kisebb falmagasítások zajlottak, de most irányra áll a remények szerint a barokk erősség rehabilitációja. Még nem a teljes felújítás a cél, de többek között a tervezett munkák közé tartozik a vigyázó-torony rendbetétele, itt a falmagasításban egy belső védőfolyosót is kialakítanak. A belsővár alsó szintjét is helyreállítják, ott kiállítótermeket alakítanak ki, míg a romos állapotú barokk óratorony kilátóként fog funkcionálni.

Kinizsi Pál törökverő hadvezér híres vára, a nagyvázsonyi is részben megújul a Balaton-felvidéken, a tervezett átalakítás a belső tereket, a tetőteret és az épület főhomlokzatát érinti. A vár egyik kuriózuma a Hangharang lesz. A Nyugati és az Északi Palota épületének, valamint a Belső kaputorony falainak magasításával az egykori épületek földszinti terei rekonstruálásra kerülnek. A Belső udvart övező épületszárnyak emeleti helyiségeit a visszaépített árkádíves loggián keresztül lehet majd megközelíteni.

Észak-keleten sem ülnek a babérjaikon

Várhatóan 2025-ben fejeződik be a füzéri vár felújítása, amely az elmúlt évek várfelújító projektjei sorában az első teljesen befejezett projekt lesz. A beruházás mintát adhat a többi erődítmény későbbi rekonstrukciójához is. A felújítás első üteme kétmilliárd forintból valósult meg 2016-ra, a második ütem pedig 2021-ben fejeződik be. A jelenlegi építkezéssel nemcsak a falakat és a tetőket húzzák fel, de a látogatók számára megelevenedik a középkori hangulat is. Az eddigi eredmények hatására jelentősen megnövekedett a turistaforgalom, hiszen évi 70 ezer fizető vendég látogat az erősségbe, a teljes kiépülés után pedig évi százezer vendéggel kalkulálnak. A teljes költségvetés a miheztartás végett cirka 10 milliárd forint.

Az egri vár is évek óta újul meg. Az elmúlt időszakban fontos beruházások készültek el a létesítmény falai között: megújult és látogathatóvá vált a Szép bástya, a Török kert, helyreállították a kálváriát, létrejött egy új sétány, korszerűsítették a vár közműrendszerét, és nagy jelentőségű fejlesztés történt a kazamatákban is, most pedig helyreállították a Zárkándy-bástyát. A tervek szerint a rekonstrukció következő eleme egy függőhíd lesz, amely új attrakcióként egyszerre jelent majd plusz vonzerőt és könnyíti meg a Dobó István Vármúzeumba látogatók mozgását.

A diósgyőri várat is felújították részben, azóta számos terv született, bár némi zavar támadt a projektek körül, a tervek szerint a második ütemben a belső vár rekonstrukciójában mintegy 4500 négyzetméter alapterületű új épületet fognak kialakítani, a negyedik, villámcsapás-sújtotta tornyot is újjáépítik. Ellenben az újabb fázisban zajló külső vár munkálatainak tervei most mintha megakadtak volna a politikai viták miatt. Azt már korábban eldöntötték, hogy a várfalakat övező árokba nem vezetnek majd vizet technikai okok miatt, de így is, ha teljesen elkészülne a vár, akkor a Nagy Lajos királyunk idejében virágkorát élő lovagkultúra elevenedhetne meg.

A regéci erősség, II. Rákóczi Ferenc gyermekkorának színhelye is épül-szépül, bár nem a várprogram keretében. Az öregtornyot már korábban helyreállították, ahonnan pazar kilátás nyílik a környékre, most pedig a vár reneszánsz palotájának rekonstrukciójára és a csatlakozó épületrészek állagvédelmére kerül sor. Jelenleg éppen a pinceszintben felhalmozott hatalmas mennyiségű törmelék kiemelése történt meg, illetve a falmagasítások is zajlanak.

A távolabbi Kisvárdán sem tétlenkednek, a beruházás keretében elbontják a vár 20. században épült részeit, konzerválják a várromot, valamint egy új, kétszintes, részben alápincézett kiállítóépületet hoznak létre több mint 1200 négyzetméteres alapterülettel.

A szlovák határon, hatalmas területen elszórva elhelyezkedő Szádvár felújítása is zajlik. A vár kálváriáját ismerjük, már majdnem elnyelte a természet és végleg az enyészeté lett, amikor várbaráti kör alakult, és fokozatosan szabadították ki a várromokat. Később pedig bekerült a Nemzeti Kastély- és Várprogramba is, amelynek során jelenleg is dolgoznak a területen. Az első ütemet az Alsó várudvar feltárása és állagmegóvása jelenti, biztonságos látogatói útvonal kialakítása során stabilizálják a várfalakat, és olyan ösvényt alakítanak ki, amely bevonja a vár vérkeringésébe az Alsó és Felső várat is, illetve kivezet a legszebb kilátással rendelkező helyekre.

Más helyszíneken is alakulnak a várak

Megújult várkerttel, várfalsétánnyal és különleges, interaktív kiállítással is várja a látogatókat a szigetvári vár 2022 második felétől, a mintegy másfél milliárd forintos turisztikai fejlesztés alapkövét nemrég tették le a beruházás helyszínén.

A mosonmagyaróvári projekt esetében alapvetően a turisztikai funkciót fejlesztik, hiszen a belsővárat a múlt megőrizte a jelen generációinak. Itt a kivitelezési munkálatok során megvalósul a földszinti területek funkcionális átalakítása, illetve a homlokzatok részbeni felújítása, a látogatóforgalmi zónák és az egyetem emeleti terei megközelítésének elválasztása, az egykori „Nádori kisterem”, illetve a „Nádori nagyterem” teljes helyreállítása, valamint a várudvar felújítása. A tervek szerint idén lezárulhat a program.

(Forrás: www.realista.hu)