Gorazd Čad, a Szlovéniában nagy népszerűségnek és elismertségnek örvendő Conventa B2B workshop főszervezője, a Congress Magazin főszerkesztője "What works in MICE marketing and why" címmel tart majd előadást a MICE Business Day-en. A szakembert a MICE-piac trendjeiről kérdeztük.

Milyen trendek érvényesülnek ma a MICE-piacon?

Nehéz erre egyértelmű választ adni. De nagyon büszke vagyok a millenniumi generációra, amelyik egészen új szemléletet hozott a rendezvényekbe, résztvevőként és szervezőként egyaránt.

Ma a hangsúly egyértelműen a résztvevők igényein és élményein van, ezen a területen zajlanak a legnagyobb átalakulások. Soha korábban nem volt ennyire fontos, hogy személyre szabott, autentikus élményeket adjunk a megrendelőknek.

Az új generációk folyton új tartalmakat keresnek, amelyekből új élményeket szereznek. Viszont ennek sajnos csak kevés esemény és helyszín tud megfelelni.

Néha épp a klasszikus rendezvénytermek és a sztenderdizált szolgáltatásaik képezik a legnagyobb akadályt, hogy a szervező valóban kreatív élményeket tudjon megvalósítani, és ne csak egy szimpla rendezvényt. Ha elfogadjuk az adott helyszínnek ezt a hozzáállását, könnyen lehet, hogy nem lesz sikerünk a későbbiekben.

A helyszínnek már első pillantásra le kell nyűgöznie a résztvevőket, ráadásul egy kis erőfeszítéssel még a legunalmasabb rendezvényhelyszínből is különleges, inspiráló környezet varázsolható.

Persze, a kísérletezés és a járatlan utak keresése hordoz némi kockázatot magában. De a nagy szállodavállalatok például vállalják ezt, pedig tisztában vannak ezzel a kockázattal. A dizájncentrikus gondolkodást egyre több szálloda építi be működésébe, úttörőként a szállodaiparban.

Útelágazáshoz érkeztünk: a régi modellek még viszonylag jól tudnak működni, ám a rendezvényszervezők új generációi a kreativitásra, innovációra, folyamatos fejlődésre és az új élményekre esküsznek.

Ön szerint hogyan befolyásolja ezt a területet a digitalizáció?

Nézze, azt kérdezni ma egy rendezvényszervezőtől, hogy dolgozik-e a digitalizáció adta eszközökkel, jóformán olyan, mintha az autógyártótól azt kérdeznénk, van-e a kocsiban légzsák.

A digitalizációról folytatott eszmecsere a végtelenségig folytatódhat, az azonban tény, hogy ezek az eszközök megkönnyítik az életünket. Segítenek kommunikálni, ellenőrizni, az eseményeket jobban menedzselni, és még folytathatnám.

Én szeretem az úgynevezett Pareto-szabályt a saját értelmezésem szerint alkalmazni, és azt mondani,

egy jó rendezvény 80%-ban kommunikáció és 20%-ban logisztika.

Ha hiszünk ebben a paradigmaváltásban, akkor azt is értjük, hogy egy sor digitális eszköz támogatja ezt a folyamatot, amelyek sokkal zökkenőmentesebbé és kellemesebbé teszik a tervezést és a lebonyolítást.

Irányulhat a kérdése a virtuális meetingekre is, melyekkel kapcsolatban viszont konzervatív álláspontot képviselek:

jómagam a személyes találkozás erejében hiszek, mely csodákra képes, és ezt pillanatnyilag semmilyen virtuális találkozás nem helyettesítheti.

Vannak persze hibrid megoldások, amelyek ötvözik a személyes és a virtuális találkozás előnyeit, ezek bizonyítottan hatékonyak tudnak lenni.

Hiszek abban is, hogy az iparág rengeteget profitálhat még a robotizáció és a mesterséges intelligencia átültetéséből, az új ipari forradalom részeként.

Milyen tanácsokat adna a szervezőknek a siker érdekében?

A MICE-iparág építőkövei maguk a rendezvények, melyek terén nagyon tudatosnak kell lennünk, figyelni a változásokat, hogy megsaccoljuk, mit hoz a jövő. Én személy szerint nagyon izgatott vagyok, milyen irányba alakul majd a rendezvényszervezés, melyben már ma is rendkívül hangsúlyos az élményalapú és a tartalommarketing.

Az önmagukért való események kora lejárt, történeteket kell megálmodnunk, tiszta célokkal és mérhető eredményekkel.

A rendezvény szervezése során két dologról hajlamosak vagyunk megfeledkezni: a résztvevő fejével gondolkodni és, hogy átfogó vendégélményeket hozzunk létre. Egy esemény sem lehet sikeres megfelelő vendégélmény nélkül, ez a kulcsa annak a kiterjedt módszertannak is, amelyet Power to the Meetings néven dolgoztunk ki.

A módszertan nem más, mint eszközök és elvek összessége, melyet ügyfeleink számára azért fejlesztettünk ki, hogy felejthetetlen élményekben lehessen részük.

A jó vendégélmény alapja, hogy megértsük, mit szeretne a megrendelő, és azt is, hogy mire van valójában szüksége. Ez a kettő ugyanis nem mindig fedi egymást.

A résztvevő élményeit azok az érzések összessége adja majd a legvégén, amit érzett az esemény előtt, alatt és után.

A másik divatos kulcsszó manapság a hozzáadott érték. De vajon mivel tudunk értéket hozzáadni az eseményhez?

Először is meg kell teremteni a teret, ahol a résztvevők kellemesen érzik magukat, amely pozitívan, inspirálóan hat rájuk. Soha ne szokványos megoldásban gondolkodjunk, hanem out-of-the-box ötletekben.

Egyetemes kérdés az is, hogy a résztvevők hogyan tájékozódnak a rendezvényről, és hogyan kommunikálnak velünk.

Ez végigkíséri a teljes folyamatot a jelentkezéstől, hotelfoglalástól, árazástól kezdve a bevezető kampányokon, márkázáson és networkingen át a megérkezést követő konkrét megvalósulásig, melynek része az esemény, a hozzá kapcsolódó partik, étkezések, a szervezés, a személyzet.

Ha mindezt végiggondoljuk láthatjuk, hogy a tökéletes vendégélmény megteremtése nem is olyan egyszerű, nem is sikerül mindenkinek. Ám a lényeg, hogy mindenki foglalkozzon vele.

Biztos vagyok benne, hogy sokan szakosodnak majd erre a jövőben.

Mesélne egy kicsit magáról? Hogyan került ilyen szoros kapcsolatba a MICE területtel?

Az elmúlt 25 évben a MICE iparágban dolgoztam, noha történelem és földrajz szakos professzor voltam eredetileg. De habitusomból adódóan az élményteremtés mindig is izgalmasabb volt számomra, fő célommá és küldetésemmé vált, hogy elégedetté és boldoggá tegyem egy-egy rendezvény résztvevőit.

Szlovéniában izgalmas szavunk van a meetingekre, ez pedig a SREČA-nja, ami nagyon kifejező. Éppen ezt jelenti: boldogságot teremteni, valakit boldoggá tenni.

Örömmel tölt el, hogy amikor visszanézek a karrieremre, nagyon sok olyan eseményt látok, ahol elértem ezt a célt. Az embernek mindig meg kell vizsgálnia, milyen örökséget hagy maga után, és engem elégedettséggel tölt el, hogy olyan projekteket tudhatok magam mögött, mint a Conventa, a Spa-Ce, a Natour vagy a Conventa Crossover.

Amire pedig még büszkébb vagyok, azok a kollégáim, akik nálunk szereztek tapasztalatot, ma pedig már a gyakorlatban alkalmazzák a megszerzett tudást, továbbvíve az közös ötleteket és elveket.

Forrás: turizmus.com