A méltán világhírű Bécsi bál olyan régi osztrák hagyomány, amely a mai napig meghatározza az osztrák főváros arculatát. Idén pedig a báli kultúra táncos hagyatékát, a bécsi keringőt, az UNESCO az oszták kultúra immateriális örökségeként is elismerte. Az osztrák főváros évről évre összesen 450 bálnak ad otthont, amelyekre az egész világból megközelítőleg 300.000 vendég látogat el. Ahogyan a polgárság erősödött, úgy a bálokat is egyre inkább a városokban szervezték. Az idei báli szezont tekintve is széles a választék: szilveszterkor idén is a Hofburgi Szilveszteri Bálon keringőzhetjük át magunkat az új évbe. Ezt követően kerülnek megrendezésre további szakmai bálok, mint például a Bécsi Filharmonikusok Bálja (01.18), a Bécsi Orvosok bálja (01.27.) a Vadászbál (01.29.), és a Jogászbál (02.10.). Az ínyenceknekezen felül érdemes a Kávémérők báljára (01.18.) vagy a Bécsi Bonbon Bálra (02.09) ellátogatni.
Mind közül azonban a világhírű Bécsi Operabál a legígéretesebb, amely a kultúrát, gazdaságot, politikát, sportot és tudományt képviselő nemzetközi vendégsereg legnagyobb találkozójává vált. A Bécsi Állami Operaház nézőtere 2018. február 8-án ismét hatalmas, fényes virágtengerben úszó táncparketté alakul át. A farsangi bál a 150 elsőbálozó pár háromnegyedes ütemű nyitókeringőjével veszi kezdetét. Az elsőbálozók állandó kelléke egy Swarovski kristályokból kirakott fejdísz, melyet idéna Dolce & Gabanna tervezett.
A fejdísz megalkotása során a világhírű olasz luxusdizájnerpáros Wolfgang Amadeus Mozart Figaro házassága című négy felvonásos vígoperájából nyert ihletet. Így keletkezett a kúposhátú, pezsgő arany árnyalatokban tündöklő és rózsaszínű virágokkal kirakott tiara.A nyitótánc után, az "Alles Walzer" felszólítást követően minden résztvevő számára megnyílik a táncparkett.
Bécsi keringő
Az osztrák főváros atmoszféráját és kultúráját is meghatározó bécsi keringő (Wiener Walzer) háromnegyedes, dinamikus ütemeit a XVI. században alkották meg. A tánc kezdetben azonban nagy megbotránkozást keltett. A tánc jellegzetésségének számító mozdulatok miatt, mint a hölgyek átkarolása vagy pörgetése, a porosz királynő, Lujza, hatósági rendeletben tiltotta be hosszabb időre a táncot.
Az erkölcsi megbotránkozást kiváltó tánc csak az 1814/15-ben tartott nemzetközi Bécsi Kongresszust követően vált újra szalonképessé. A híres keringőtánc népszerűsítésében az idősebb Johann Strauß (1804–1849) komponista zeneművei, mint például az idén 150 éve bemutatott Kék Duna keringő is segítettek, melyek meghódították mind a bécsi, mind pedig a nemzetközi tánc- és zenekedvelők szívét.
A bécsi keringő szárnyaló, teret betöltő és forgó mozgásokkal teli egyedülálló karakterét, az UNESCO idén novemberben az osztrák kultúra immateriális örökségeként is elismerte.
