A Risk, Reputation and Reward in 2026 (Kockázatok, hírnév és üzleti megtérülés 2026-ban) címet viselő jelentés szerint világszerte az üzleti vezetők 62%-a úgy véli, hogy idén jelentős kockázatokkal kell számolnia az üzleti tevékenysége során, ugyanakkor közel 85% nagyon vagy kissé optimista vállalkozása növekedési kilátásait illetően.
A legoptimistábbak az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Németországban és az Egyesült Államokban élők. A jelentés egy exkluzív, ágazatokon átívelő kutatást tartalmaz, feltárva az iparági vezetők és szakértők véleményét egy egyre összetettebb és gyorsan változó környezetben. A kutatásban résztvevők között megtalálhatók igazgatósági szintű vezetők, vezérigazgatók és partnerek többek között az IT-, a technológia-, a pénzügy-, az energia-, a kiskereskedelem-, az egészségügy- és a média iparágakból.
A jelentés kiemeli az üzleti vezetők körében növekvő aggodalmat a vállalkozásaikat fenyegető kockázatok és instabilitás miatt, amit a geopolitikai feszültségek, az új kormányzati szabályozások, a technológiai átalakulások, a mesterséges intelligencia bevezetése, valamint a fogyasztók és a döntéshozók változó elvárásai okoznak. Emellett azonosítja a vállalkozások számára elérhető legfontosabb trendeket és lehetőségeket is a kormányzat, a média, a fogyasztói bizalom, a mesterséges intelligencia, az energia és a fenntarthatóság területén.
CEE‑trendek: instabil környezet, optimista vezetők
- Az üzleti vezetők fokozott kockázattal néznek szembe: A közép-kelet-európai régióban az üzleti vezetők 31%-a, míg Magyarországon az 50%-a a geopolitikai konfliktusokat nevezi meg a 2026-os év fő fenyegetéseként. Ezt követik a kormányzati szabályozást és szakpolitikát érintő változások (30% CEE, 20% HU), valamint a pénzügyi nyomás (30% CEE, 20% HU). Ugyanakkor nagyrészük (86% CEE, 90% HU) bízik szervezetének alkalmazkodóképességében.
- A technológiai átalakulás és a mesterséges intelligencia jelenti a legfőbb aggodalmat: A vezetők jelentős része (62% CEE, 70% HU) az MI-t vagy a technológiai változásokat tartja a legnagyobb potenciális kockázatnak az üzleti tevékenységükre, ugyanakkor az EU többi részéhez hasonlóan a közép-kelet-európai országokban is nagy a bizalom a munkahelyi mesterséges intelligencia használata iránt.
- A média és az elérés folyamatosan változik: A vezetők nagy része (49% CEE, 60% HU) a digitális platformok erősítésére fókuszál, míg egyre kevesebben vannak (CEE 19%, HU 0%), akik szerint a hagyományos nyomtatott- és online média a leghatékonyabb csatorna. A válaszadók többsége szerint a rövid formátumú tartalmak, a podcastok és az adott platformra szabott tartalmak kulcsfontosságú eszközökké válnak a hitelesség és az elérés építésében.
- A hírnév befolyásolja az üzleti döntéseket: A régiós vezetők 59%-a, míg a magyarországi vezetők 20%-a szerint a hírnév közvetlen hatással van az üzleti eredményre, míg a bizalmat befolyásoló legfontosabb tényezők közé tartozik a hagyományos márkaüzenetek helyett a vásárlói vélemények és értékelések (CEE 53%, HU 50%), az etikus viselkedés (CEE 35%, HU 40%) és az átlátható kommunikáció (CEE 29%, HU 50%).
- Az energia- és a fenntarthatósági kihívások továbbra is fennállnak: Az üzleti döntéshozók jelentős része (CEE 83%, HU 80%) az emelkedő energiaköltségeket és az ellátási lánc ingadozását nevezi meg fő működési kihívásként, míg sokan (CEE 39%, HU 50%) a környezeti fenntarthatóságot és a sokszínűséget emelik ki a vállalati kommunikáció prioritásaként, amit nagyrészt a kormányzati szabályozás vezérel.
Közép- és Kelet-Európa-szerte, így Magyarországon is a vállalkozások egyre összetettebb környezetben navigálnak, ahol a geopolitikai feszültségek, a gazdasági nyomás és a technológiai átalakulás újraértelmezi a hírnévépítés és -védelem jelentését. A Grayling 2026-os globális trendjelentésének megállapításai rávilágítanak arra, hogy az elkövetkező évek sikere azoké lesz, akik átláthatóságot tanúsítanak, hitelesen cselekszenek, és egyensúlyt teremtenek az innováció és a társadalmi hatás között. Egy olyan régióban, amely mindig is az alkalmazkodóképességre épült, a vállalatoknak itthon és a régióban is egyedülálló lehetőségük van arra, hogy a kockázatot hosszú távú üzleti előnnyé és megtérüléssé alakítsák” – emelte ki Szőke Eszter, a Grayling Hungary ügyvezető igazgatója.
A geopolitikai kockázatok, az infrastruktúra korlátai és a változó szabályozási környezet gyors és következetes vállalati döntéseket igényel. Az energiaellátás rugalmasságába és a hiteles, átlátható ESG keretrendszerekbe irányuló beruházások működési stabilitást teremtenek. Emellett kézzelfogható reputációs előnyt biztosítanak egy versengő és bizonytalan piaci környezetben”
- tette hozzá Märcz Samu, a Grayling Hungary operatív igazgatója és a Public Affairs üzletág vezetője.



















