Nyomtatás

Eltűnt épületek és életképek, a háború előtti Budapestről

227

Nyomozói feladatokat ad a nézőknek az Animatiqua stúdió legújabb filmjében. Olyan budapesti épületek állnak egy új, különleges technológiával készült animációs film középpontjában, melyek a II. világháború során megsérültek. A filmben a Ritz Szálló, az Elevátor-ház, a Tüköry-palota vagy épp a városligeti Regnum Marianum templom nem csak, hogy életre kelnek, de életképekkel is kiegészülnek.

Kondacs András rendező és az Animatiqua stúdió munkatársai olyan épületeket választottak ki – több, mint 1500 Fortepan kép közül –, melyek hiánya ma is fájó, frekventált helyen álltak, és eltűnésük erősen megváltoztatta Budapest városképét. A film három olyan fotóval indul, ami valódi rejtély.

„Ezek az utcarészletek számunkra is rejtélyek. Bár a kutatásunk során beszéltünk építészekkel, pontosan ők sem tudták meghatározni, hogy hol készültek ezek a fotók. Így nem írtunk oda semmit, úgy döntöttünk, hogy a nézőkre bízzuk a nyomozást és a találgatást.Bár nem ez egyedüli titok a filmben. A korábban Ritz Szállóként, majd Dunapalotaként működő épületben készült egy fotó 1920-ban. A képen olyan korabeli hírességek láthatók, mint Krúdy Gyula, de kíváncsiak vagyunk rá, hogy a nézők kiket ismernek még fel a képen”

– mondja Kondacs András, a film rendezője, aki azt is elárulta, hogy már készülőben van az újabb rész, ahol az épületeket 3D-s technikával mutatják majd be, de egyéb meglepetéseket is ígérnek.

A Ritz Hotel vagy későbbi nevén Dunapalota, az Eötvös József téren működött 1913 és 1945 között. Az eredeti épületet Stein Náthán építési vállalkozó építtette fel 1867–1871 között, de 1909-ben a Ritz Hotel Development Company londoni cég tulajdonába került. A brit szállodalánc azonban a felújítás helyett az épület lebontása mellett döntött, majd Fellner Sándor és Sós Aladár építészek tervei alapján a helyére 1910–13 között felépíttette az ötemeletes luxusszállodát. A grand hotel semmiben sem maradt el a cég párizsi nagyszállójától, a kor minden luxusával rendelkezett.

Egy másik kiemelt épület az Elevátor-ház, ami rendkívül korszerű épületnek számított akkoriban. Az ipari létesítmény a Boráros tértől északra, a Közraktár utca Duna felőli oldalán állt. 1881 és 1883 között Ulrich Keresztély tervei alapján készült. Az első világháború után a kereskedelmi tendenciák megváltoztak, az épület jelentősége csökkent. A második világháborúban sérülést szenvedett, ezért 1948-ban elbontották.

Feltűnik a filmben a Regnum Marianum templom is, ami a Városligetben, az Aréna út, a mai Dózsa György út mentén, a Damjanich utcával szemben állt. 1931-ben szentelték fel, 1944-ben súlyos bombatalálatot kapott, majd 1951-ben, hivatalosan a Felvonulási tér kialakítása végett a vasbeton szerkezetű épületet előbb hagyományos, majd robbantásos módszerrel lebontották.

De keveset tudtunk eddig, és még kevesebbet láthattuk a Magyar Királyi Osztálysorsjáték Palotát, amit egy új sorsjáték (a lottó elődje) jövedelméből építtették fel 1899-ben, Kőrössy Albert Kálmán és Sebestyén Artúr tervei alapján. Az eklektikus stílusú négyemeletes épület az egykori Eskü (ma Március 15.) tér déli oldalán, a déli Klotild palota és a Duna-part közötti épülettömbben állt, melynek ma már egyetlen tagja sincs meg. Helyét jelenleg részben az Erzsébet híd pesti hídfőjének lehajtója, részben park foglalja el.

„A filmben szereplő legtöbb épületben az a közös, hogy bár súlyos találatot kaptak a II. világháborúban, menthetőek lettek volna. Ám, mégis lebontották...” – meséli András.

A stúdió az Eltűnt Budapest első része után készítette el a folytatást, mely sokkal érzelmesebb lett és több animációs technikai bravúrt mutat be.

„Az első rész után nagyon sok visszajelzést kaptunk, szerencsére jókat, de egy dolgot hiányoltak a nézők: rövidnek találták a filmet. Így most a második rész hosszabb és látványosabb lett. Élesebbek a mozgások, dinamikusabb az egész. A zenei aláfestés is változott. Olyan hangulatot kerestünk, ami mély és megrendítő, így a zene is tökéletesen illeszkedik a képek érzelemvilágához. A filmek teljesen nonprofit jelleggel készülnek, az a cél, hogy felkeltsük a nézők kíváncsiságát, hogy valami olyat adjunk számukra, ami maradandó a szemnek és a léleknek is”

– tette hozzá a rendező.

A film második része február 11-től elérhető az Animatiqua Youtube-csatornáján, valamint a Facebook és a LinkedIn-oldalaikon is. Az eredetileg hat részesre tervezett filmet a későbbiekben is folytatná a csapat, ehhez várják a kulturális, építészeti kapcsolatokat vagy építésügyi és örökségvédelmi hivatalok jelentkezését is.

A videó itt tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=zUFQcOSmBuk



Háttér: Kondacs András animációsfilm-rendező, az Animatiqua alapítója

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Best of Diplomásként végzett 2014-ben. Ugyanebben az évben megalapította a saját animációs-reklám stúdióját az Animatiqua-t. Beválasztották Magyarország 50 legtehetségesebb magyar fiatalja közé, ahol Deák Kriszta Balázs Béla-díjas filmrendező mentorálta. Egy évvel később a Magyar Templeton Programba is befogadást nyert. Mindig érdekelte a képzőművészet, a rajz, a grafika, a filmek világa, de néhanapján a racionális üzletemberi énje is megszólal benne. Az ország legnagyobb vállalatainak készítenek imázsfilmeket az Animatiquában. Ma grafikus vénával és szemléletmóddal rendelkező rendezőként aposztrofálja magát, aki főállásban producer.

 
https://www.animatiqua.com
https://www.linkedin.com/company/animatiqua
https://www.facebook.com/Animatiqua
https://www.youtube.com/channel/UCbHFMUZPmuCprQTzW_C59gQ/featured


(Üzleti Hírszerzés)

Rendezvény Világ

Tartalomszolgáltatásra, online marketingre van szüksége? Szeretné, hogy az Önök szolgáltatása is megjelenjen a Rendezvény Világ portálon? Segítünk! Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 


 

További hírek, tippek